Ossza meg az oldalt közösségi felületein!

Bár a mélyépítés, mint az építőipar egyik speciális területe, jelentős környezetterheléssel jár, mindez nem jelenti azt, hogy nem művelhető fenntartható módon. A környezeti hatások pontos felmérése, a tudatos tervezés révén elérhető takarékosság és a fenntarthatóság fókuszú innováció együttesen eredményezheti új, nemzetközi szintű sztenderdek megjelenését az ágazatban. 

Nem csupán az építőipar gazdasági jelentősége, hanem a környezeti hatása is mindinkább felértékelődik. Az ágazat egyik nemzetközi hátterű, Magyarországon is jelen lévő szereplője, a HBM Soletanche Bachy számos fontos lépést tett szolgáltatásai és termékei fenntarthatóságának javítása érdekében. Új technológiákat és kezdeményezéseket vezetett be, szorosabbra fűzte együttműködését a kiemelt partnereivel, adatokat gyűjtött és elemzett, összességében előremutató lépéseket tett az alacsonyabb környezetterhelésű működés érdekében. A környezetbarát szemléletmód indokolt ebben a tevékenységi körben is. 

Tapasztalataink szerint, a speciális mélyépítés a magasépítéshez viszonyított logisztikai környezetterhelése jellemzően kisebb, de a magas cementtartalmú betonok nagy mennyiségű beépítése miatt az anyagfelhasználásból adódó fajlagos karbonlábnyoma magasabb 

– nyilatkozta a Portfolio-nak Szepesházi Attila a HBM Soletanche Bachy műszaki vezetője. Kifejtette: „jobban gépesített a mélyépítés, mint a magasépítés, nagy fogyasztású vezérgépekkel, de kisebb létszámmal dolgozunk az építőipar többi ágához képest. Fenntarthatósági törekvéseink kulcsterületei így az alacsony karbonlábnyomú betonok és a korszerű, alacsonyabb környezetterhelésű gépláncok. Ma már ismerjük a beavatkozási területeket, tudjuk, hogy hogyan kell hatékonyan fellépnünk a fenntarthatóság érdekében.” 

Már a takarékosság is nagy eredmény 

Természeténél fogva a mélyépítés, a geotechnika egy empirikus iparág, emiatt az újdonságok bevezetése sok előkészítést, befektetést, illetve azt is igényli, hogy legyenek olyan partnerek, akik bizalommal állnak az újdonságok bevezetéséhez.  A mélyépítési piacon egyébként az utóbbi 1-2 évben kezdett fókuszba kerülni a fenntarthatóság, de alapvetően még egy útkeresés zajlik. 

FONTOS HANGSÚLYOZNI UGYANAKKOR, HOGY VALAMI ATTÓL IS LEHET KÖRNYEZETBARÁT, HOGY A FEJLŐDŐ TERVEZÉSI MÓDSZEREKNEK KÖSZÖNHETŐEN CSÖKKEN AZ ANYAGFELHASZNÁLÁS, ÍGY CSÖKKEN A KARBON LÁBNYOM 

– vetette fel Szepesházi Attila. A tervezés során történő optimalizáció is már környezetvédelmi eredménnyel kecsegtet. A műszaki vezető elmondta: 

A BESZÁLLÍTÓI LÁNC TELJES EGÉSZÉT KELL KÖRNYEZETBARÁTTÁ TENNI AHHOZ, HOGY ZÖLD ÉPÍTKEZÉSRŐL BESZÉLHESSÜNK. A HBM MEGTEREMTI EZT AZ IGÉNYT A BESZÁLLÍTÓI LÁNCON BELÜL. 

Nem minden megrendelőnek van direkt igénye a környezettudatos építkezésre, de ennek lehetőségét mindig örömmel fogadják. A HBM azért is dolgozik, hogy partnereket szerezzen a kivitelezők, beruházók között a fenntartható építkezésre. 

A hatások felmérése 

Az egyik legfontosabb kezdő lépés a fenntarthatóság megteremtésében az, hogy tudjuk, a tevékenységünk milyen hatással jár a környezetre nézve. A HBM munkaterületein mérhetővé tette a CO2-kibocsátást, hogy adatokat gyűjtsön fenntarthatóságának további javítása érdekében. 

A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ADATOKNAK KÖSZÖNHETŐEN MEGJÓSOLHATJA MUNKÁI BECSÜLT SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁSÁT, ÉS AMI A LEGFONTOSABB, LÁTHATJA, HOGY A MUNKÁK MELY RÉSZEI GYAKOROLJÁK A LEGERŐSEBB HATÁST A KÖRNYEZETRE. 

Ez segít jobb megoldások kidolgozásában a környezet védelmében. Becslések alapján optimalizálták már munkáinkat a 2021-es évben két kelet-magyarországi gyár fejlesztésénél, okos célokat tűztek ki, és adatalapú döntéseket hoztak, hogy elérjék az ügyfelekkel közös szén-dioxid-csökkentési céljaikat. 

KONKRÉT EREDMÉNYKÉNT A CÉG SIKERESEN HAJTOTTA VÉGRE VÍZTAKARÉKOSSÁGI KEZDEMÉNYEZÉST EGY BUDAPESTI INGATLANFEJLESZTÉSI PROJEKT MÉLYÉPÍTÉSI MUNKÁLATAI SORÁN. 

A magyar ingatlanszektor egyik legjelentősebb beruházásán dolgozva a mélyépítő a résfalon belül létesített vízkitermelő kutakból kinyert vizet használta fel a hálózati víz helyett. A kutakból származó víz felhasználásával összesen 90 kilogrammnyi szén-dioxidot tudtak megtakarítani. A pilot program során a módszert a HBM hatékonynak találta, és azt a célt tűzte ki, hogy a jövőben lehetőség szerint építkezésein ezt a módszert alkalmazza majd. Továbbá a vízminőségtől és adottságoktól függően más technológiáik vízigényét is ezzel, vagy ehhez hasonló alternatív módszerrel szeretnék kielégíteni. 

Együttműködés a felsőoktatással 

Az egyik leginnovatívabb lépés ezen a téren a polimer zagy alkalmazása volt az elmúlt évben. A program keretében mélyépítő társaság Magyarországon először alkalmazott polimer zagyot résfalépítéshez egyik debreceni projektjénél. A technológiát a környezeti terhelés csökkentése érdekében vezették be, ugyanis a nemzetközi gyakorlat szerint a munka befejezése után hátramaradó polimer zagy vagy újra felhasználható egy következő projekten, vagy közcsatornába lehet engedni, és nem kell hulladéktárolóba szállítani, mint az egyébként használatos használt bentonitzagyot. A polimer zagy használata csökkenti a szállítással járó környezeti terhelését is, miközben már önmagában a technológia előállítása is környezetbarátabb, mint a bentonité. 

A FELHASZNÁLT ANYAG TOVÁBBÁ TÖBBSZÖR ÚJRAHASZNOSÍTHATÓ, ÉS AZ ANYAGIGÉNY IS KISEBB. 

A megoldás használatának bevezetése ahhoz is hozzájárult, hogy a mélyépítő szorosabbra fűzze együttműködését a Debreceni Egyetemmel, melynek a szakemberképzésben, és az utánpótlásban kiemelt szerepe van. Az egyetem laboratóriumi vizsgálatokban vett részt, hogy támogassa a szóban forgó technológia megfelelő bevezetését. 

 

Forrás: Portfolio

Fotó: Getty Images

 

Ossza meg az oldalt közösségi felületein!