Ossza meg az oldalt közösségi felületein!

Hogyan tervezi az építkezést egy világcég 25 év múlva? Mit tartsunk szem előtt, ha a jövő generációja számára szeretnénk építeni? Mi a szerepe mindebben a környezetvédelemnek, és a digitalizációnak? Kolonics Krisztián, a HBM Soletanche Bachy környezetvédelemért felelős vezetője ezeket a kérdéseket válaszolta meg az Építőipar 2021 konferencián tartott előadásában.

Kolonics Krisztián

 

Az előadás során Kolonics Krisztián bemutatta a VINCI Csoport koncessziós és építőipari globális vállalat – melynek érdekeltségébe a HBM is tartozik – tanulmányát, mely ismerteti a 2050-ig előttünk álló főbb környezeti és demográfiai kihívásokat. A tanulmány a következő négy fő területen tett megállapításokat:

  • Demográfia:várhatóan 10 milliárd ember fog élni a Földön 2050-ben, és a városiasodás folyamata növekvő tendenciát mutat.
  • Klíma:fontos a vízkészletek kezelése és szinten tartása, várhatóan 80%-kal több vízmennyiségre lesz szükség, miközben a népesség 10%-a egyáltalán nem rendelkezik tiszta ivóvízzel.
  • Környezet:az utazást, közlekedést, szállítást is érdemes számba venni a környezetterhelés kapcsán, 2050-re körülbelül 80%-kal emelkedhet az utazási hajlandóság, a szállítási igény pedig több mint négyszeresére nőhet.
  • Energia:a megújuló energiák hasznosítása várhatóan 2040-re már egyharmad részét fogja kitenni a globális energiatermelésnek.

Mit akar a jövő megrendelője?

Kolonics Krisztián a fenntarthatósági kérdések ismertetését követően arról is beszámolt, hogy a megrendelők már tisztában vannak ezekkel a globális kihívásokkal, egy-egy fejlesztő esetében pedig már felismerhető ebben a tudatosság, de azért van néhány olyan megrendelői elvárás, amivel ma még csak ismerkednek a szereplők. Ami egyértelműen látszik az igényeknél: a jövőbeli épületeknek fenntarthatónak, valamint újrahasznosíthatónak kell lenniük.

Az építőipar igen jelentős, 10 százalékos széndioxid-kibocsátással rendelkezik iparági összehasonlításban. Ennek csökkentésére már lokális és globális szinten is vannak megoldások – mondta el a környezetvédelemért felelős vezető, majd hozzátette, hogy cégcsoportjuk már 2015-ben létrehozott egy munkacsoportot, akik a környezettudatosság jegyében indítanak el fejlesztéseket. Ezek három fókuszterületet fednek le (éghajlatváltozás, erőforrások optimalizálása, környezet megóvása) amelyek a következő 20-30 évet alapjaiban határozzák meg mind a csoporton, mind a HBM-en belül. A meglévő, már bevezetett intézkedések között szerepel az elektromos (hibrid) hajtású járművek, gépek alkalmazása, az irodák energiahatékonyságának növelése, az üzemanyagfelhasználás-csökkentése, valamint a hulladékkezelés, újrahasznosítás és a vízhasználat csökkentése.

Beton- és cementfelhasználásban is óriási lehetőség rejlik fenntarthatósági oldalról

Előadásában Kolonics Krisztián kitért arra, hogy a beton, mint az építőipar legfőbb alapanyaga, a széndioxid kibocsátás tekintetében jelentős mennyiséget, 52 százalékot képvisel.

“A beton egyik összetevőjének, a cementnek a kiváltását indította el anyavállalatunk a VINCI, egy olyan alternatív megoldással, amely során már nem 100 százalék cementet használunk a betonhoz, hanem más adalékanyagokat is. A program neve EXEGY és különböző típusú, alacsony széndioxid-kibocsátású beton megoldásokat kínál. Már a tervezői asztalnál el lehet dönteni, hogy mire van szükség, hiszen a szilárdsági paramétereknek megfelelően lehet kiválasztani a betont, figyelembe véve a kibocsátásokat is. Környezetkímélő építőanyagok felhasználását már a HBM is teszteli a gyakorlatban egy kelet-magyarországi projektjén, és az eddigi tapasztalatok igencsak bíztatók” – mondta el a szakértő, majd kiemelte:

Azt várjuk, hogy 2030-ra megfordulnak az arányok és egy alacsony kibocsátású beton felhasználása akár az építkezések 80-90 százalékát is lefedheti.

Digitalizáció és papírmentesség

„A fenntartható működés kulcsát sok tekintetben a digitalizációban látjuk. Sok más példa mellett a betonfelhasználást és a hulladékkezelést is lehet már digitális megoldásokkal támogatni, amelyre csoport szinten az E-beton és Waste Marketplace add lehetőséget. Anyavállalatunk elindított egy olyan digitális platformot, ahol előre meghatározott szállítók közül lehet kiválasztani a legalkalmasabbat a projekt kezdeti fázisában. Nem a hulladék elszállítása az egyedüli szempont, hanem a hulladék újrahasznosítása, újrahasználata is” – emelte ki az előadó, majd hozzátette, hogy a HBM munkássága során van már olyan példa, ugyancsak kelet-magyarországi megrendelőnél, akinek zéro hulladék elvárása van a projekt mélyépítése során.

Hatékonyságnövelés: épületburkolat másként

A szakértő előadása végén felhívta rá a figyelmet, hogy szerencsésebb lenne, ha a villamosenergia termelésre a napelemfarmok nem a zöldmezős, vagy agrár területektől vennék el a felületet, hanem a meglévőépületek, építmények homlokzatait, oldalfalait, illetve tetejét használnánk:

“A VINCI cégcsoport már erre is kínál megoldást Activskeen márkanévvel, amely energiatermelő burkolat akár 100 százalékéban is képes fedezni az épület energiaszükségletét, és ezen energiatermelő panelek nemcsak épületekre, hanem közterületi parkolókra, kerékpártárolókra, buszmegállókra is kihelyezhetők.”

– mondta el a környezetvédelmi vezető, majd kiemelte, hogy a következő generációk iránti felelősség arra sarkallja a cégcsoportot, hogy a hosszú távú igényekre reagáljon egy egészségesebb, élhetőbb környezet megteremtése érdekében.

 

 

Forrás: Portfólió

 

Ossza meg az oldalt közösségi felületein!